Az MPRSZ története

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) 1990. decemberében alakult meg. 30 éves működése alatt rengeteg kezdeményezéssel járult hozzá a pr megismertetéséhez és fejlesztéséhez, a pr oktatás elindításához és továbbgondolásához, emellett platformot teremtett a pr-ről szóló párbeszéd számára.

Az MPRSZ története

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) 1990. december 21-én 33 magánszemély és három vállalat, mint jogi támogató részvételével alakult meg Budapesten, az Építők székházában. A Szövetség 1991 elején 25 alapító taggal kezdte meg tényleges szervezeti működését. Az első elnökség tagjai: Korompay János alapító elnök, dr. Szeles Péter szakmai alelnök, Szabó Gabriella szervezeti alelnök, Tábori György nemzetközi titkár, Barát Tamás főtitkár, és Simon Zsuzsa kincstárnok. Fél évvel az alapítást követően Korompay János elhunyt, így funkcióját az alapszabály értelmében Szeles Péter vette át, akit elnöki tisztségében visszavonulásáig még háromszor választottak újra és összesen 15 éven át vezette a Szövetséget.

Kép: Sárosi Péter, Barát Tamás és Varga Mihály "A hazai pr-szakma arcképcsarnoka" című kiadvány bemutatóján, 2012

 

A megalapítását követően a PR Szövetség számos szakmafejlesztési kezdeményezést indított el, többek között:

  • szakmai etikai és magatartási kódex megfogalmazása és publikálása;
  • szakoktatás fejlesztését célzó tematikai ajánlás kidolgozása;
  • oktatási struktúra kidolgozása és ajánlásként történő meghirdetése;
  • 1992 szeptemberében az ún. Gárdonyi Nyilatkozat címen közzétett magyar nyelvű terminológiai útmutatás és fogalomértelmezés elkészítése;
  • 1994-ben kiadja az Alapdokumentumok I., II., III. című füzet sorozatot, amivel lehetővé válik Magyarországon is a PR-szakma elismerése, az egységes PR-terminológia kialakítása
  • létrehozta az “Alapítvány a Public Relations fejlesztéséért” elnevezésű alapítványt
  • vidéki tagozatok megalakítása,
  • a szövetség hosszú távú szakmai programjának kidolgozása,
  • a public relations funkció szervezetbe való beilleszkedéséről szóló ún. Székesfehérvári Nyilatkozat kiadása;
  • a PRince Award, az első Nemzetközi Public Relations Film-, Videó és Multimédia Fesztivál megalapítása és megszervezése Budapesten (a filmfesztivál ötletgazdája és az első rendezvény megszervezője Szeles Péter volt; összesen négyszer került megrendezésre)

Az 1990-es években dinamikus fejlődésnek indult a PR szakma, amiben a szövetség, illetve tagsága vezető szerepet játszik. Egyre több PR témájú cikk, tanulmány és szakkönyv jelenik meg, ezek szerzői a szövetség oszlopos tagjai. 1993. májusában a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és a Külkereskedelmi Főiskola közös vállalkozásaként jelenik meg egy kísérleti tankönyv, Public Relations címmel. A könyvet Sándor Imre (1933-2007) és Németh Márta (1942-1996) szerkesztették, és mint a híres “Zöld Könyv” vonult be a PR tankönyvek történetébe. 1998-ban jelenik meg Németh Márta főiskolai jegyzete A public relations elmélete címmel, a Külkereskedelmi Főiskola kiadásában. Szintén Németh Márta nevéhez fűződik az ország első és egyetlen önálló public relations tanszékének megszervezése 1992-ben az akkori Külkereskedelmi Főiskolán. A tanszék vezetését Németh Márta 1996-ban bekövetkezett halála után dr. Nyárády Gáborné veszi át, aki kollegáival sokáig a hazai PR felsőoktatás élenjárói lesznek.

1993 őszétől közép, illetve felsőfokú PR szakember képző kurzusokat indít a Skull Oktató és Tanácsadó Kft., Borsós Ilona vezetésével. Ezeken a kurzusokon több száz hallgató végzett az évek során. A tanfolyamot a PR Szövetség szakmailag támogatta, vezetősége és tagja is rendszeresen szerepeltek előadóként.

1995-ben indul útjára – Kelet-Európában úttörő kezdeményezésként - az első magyar public relations szakfolyóirat PR Herald címmel. A havonta megjelenő folyóirat szintén a PR Szövetség támogatásával készült, főszerkesztője és ötletgazdája dr. Varga Mihály, aki 2001. áprilisáig, a lap megszűnéséig szerkesztette a magazint. A folyóirat a public relations, illetve a kommunikációs társszakmák legfontosabb híreit, újdonságait, tendenciáit mutatta be, számos esettanulmányon, kampányelemzésen és interjún keresztül.  A PR Herald jelentette meg a “Ki kicsoda a magyar pr-szakmában?” című könyvet 2000-ben, amely mintegy 400 PR szakember rövid bemutatkozóját tartalmazza.

1997-től a Magyar Public Relations Szövetség elnöke dr. Pető György lett, aki két cikluson át vezette a szövetséget. Ekkor indult útjára a szövetségen belül is sok vitát kiváltó szakmai akkreditáció kérdése, a szakember-minősítési folyamat kidolgozása, illetve a szakmai terminológia újrafogalmazása is. 1998. júniusában megalakul a szövetség Média Tagozata.

 

A 2000-es évek

2000-től az MPRSZ közgyűlése dr. Sági Zoltánt, a Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeum igazgatóját választotta új elnökének. 2002-ben, a korábbi elnökség mandátumának lejártával Ferling József, a pécsi székhelyű Ferling PR & Communications ügynökség vezetője lesz az MPRSZ elnöke. A ciklus végén, 2005-ben ünnepelte a szövetség fennállásának 15 éves jubileumát, amikor is ismét Szeles Pétert választják meg elnöknek.

A Szakmafejlesztő Bizottság 2000. áprilisában alakult meg, mint állandó testület, melynek feladata a PR szakmai színvonalának fejlesztése volt (tagok: dr. Nyárády Gáborné, Barát Tamás, Galambos Béla, Galánfi Csaba, László György, Sárosi Péter és Szeles Péter). A bizottság feladata a magyar PR Body of Knowledge (szakanyag, tudástárának) összeállítása, a pr szakemberektől elvárható elméleti és gyakorlati ismeretanyag összeállítása, illetve az akkreditációs vizsga követelményrendszerének kidolgozása.

2001-ben az MPRSZ elnöksége kezdeményezi az IPRA és PRSA által életre hívott Media Transparency című nemzetközi programhoz való csatlakozást. 2001. november 15-én Magyarország tíz vezető  PR ügynöksége megalakította a PR ügynökségek Kollégiumát. A Kollégium célja a magyar PR ügynökségek érdekeinek védelme és a szakma hatékony képviselete. A Kollégium 2002-ben alapította a Süveg-díjat, azzal a szándékkal, hogy a kimagasló PR és kommunikációs teljesítményeket szakmai elismerésben részesítsék. A díjat 2002-ben ítélték oda először, a Sarlós Gábor vezette PeppeR Kommunikációs Ügynökségnek, az "Apró az aprókért" PR kampány szervezéséért és kivitelezéséért. A díjat 2004-ben a Mindentudás Egyeteme nyerte el.

Szeles Péter szakmai vezetésével 2002. novemberében jelenik meg a „PRactice Kommunikációs és public relations szaklap”. 2003-ban az MPRSZ dekrétumot ad ki a szakma negatív megítélését eredményező „piározás” jelenségéről, ami a politikai elit és az újságíró társadalom körében vált gyakori jelenséggé. Ezekben az években újabb tagozatok is alakulnak, a Társadalmi Célú Kommunikáció Tagozat (2002. december), az Oktatási Tagozat (2003. január), és az Államigazgatási Kommunikációs Tagozat (2003. november).

A MPRSZ 2007. februárjában hirdette meg a “CSR Best Practice 2006” pályázatát azzal a céllal, hogy összegyűjtse és bemutassa a társadalmi felelősségvállalás kiemelkedő példáit Magyarországon. A szakma felfelé ívelésének és dinamikus növekedésének csak a 2008-as pénzügyi válság szabott határt, ami a kommunikációra szánt költségek jelentős visszavágását jelentette.

2009-ben indul útjára a PR Nyári Egyetem, amelyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel közösen rendezett meg a Szövetség Csíkszeredán. Ugyanebben az évben jelenik meg a "Mindennapi PR-ünk – Gyakorlati Public Relations" első kiadása dr. Sós Péter János, a PR Szövetség elnökségi tagjának tollából. A könyv a PR oktatás egyik alap tankönyve lett, további két kiadása is megjelenik 2011-ben és 2017-ben.

2010-es évek

Ezekben az években folytatódnak a PR Nyári Egyetemek alkalmai, amelyek összesen hét nyáron át kerül megrendezésre. A PR Szövetség elnökségi és egyéni tagjai is rendszeres előadói a Nyári Egyetemnek (többek között dr. Rácz Gábor, Sárosi Péter, Szabó Dániel, Szeles Péter), amely évről évre egyre nagyobb sikernek örvend nemcsak a Sapientia hallgatói körében, hanem a helyi PR szakemberek és oktatók körében is.

A Sándor Imre PR-díjat 2012-ben alapította meg a Szövetség, azzal a céllal, hogy elismerje a legkiválóbb PR ügynökségek munkáját. A díj egyfajta minősítés, amely évente a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt pályázatokat ismeri el anélkül, hogy a különböző pályamunkák között rangsor felállítására törekedne.

2013. júniusától PR ügynökségek számára is megnyílt a lehetőség, hogy tagokká váljanak, mivel korábban csak egyéni tagság és az intézményi oldal számára nyitva álló jogi tagság létezett. Az ügynökségi tagság bevezetésével az MPRSZ a public relations szakma egységes képviseletét kívánta megerősíteni, a  PR szolgáltatások igénybevevői számára pedig könnyebb eligazodást és minőségi garanciákat ígért ez a lehetőség.

2013. decemberében újabb mérföldkőhöz érkezett a szövetség, amikor Lakatos Zsófiát, a korábbi alelnököt választották meg elnökké, aki két cikluson át, 2019. novemberéig vezette a Szövetség munkáját. Elnöksége alatt megújult a Szövetség szervezete, létrejött egy hatékonyan működő titkárság, amely azóta is szorosan együttműködik a különböző irányító testületekkel és tagozatokkal. Új logója lett a Szövetségnek, jelentősen megújult a Szövetség weboldala, nagyobb figyelmet kapott a facebook oldal és megkezdték a rendszeres hírlevelek kiküldését is a tagság részére. 2014. szeptemberében megalakul a Kríziskommunikációs Tagozat Bőhm Kornél vezetésével, majd 2015-ben az Employer Branding tagozat Kádár Balázs irányításával. A Kríziskommunikáció Tagozat rendszeres szakmai rendezvényeket szervezett Hisztéria Klub néven, ami jól kiegészítette a már régi hagyományokkal rendelkező és népszerű kerekasztal beszélgetéseket, a PR Kávéházi estéket. Böhm Kornél volt az ötletgazdája a 2016 óta évi rendszerességgel összeállított krízistérképnek, mely a Kríziskommunikációs Tagozat gondozásában jelenik meg.

2014-ben három külföldön élő közismert  pr szakembert nevezett ki a Szövetség szakmai nagykövetnek (Barát Tamás, New York; Dr. Szondi György, Leeds; és Sztaniszláv András, Bristol).

A szakmai továbbképzések újabb fóruma lesz a 2014. júliusában megrendezett PR Akadémia, amely Sós Péter és Sárosi Péter kezdeményezésére indult útjára. Az első két PR Akadémiát a Pécsi Tudományegyetemmel közösen rendezte meg a Szövetség Pécsett, majd 2016-ban Sopronban a Nyugat-magyarországi Egyetemmel karöltve. A 2017-ben Kecskeméten megrendezett 4. PR Akadémia külföldi vendégelőadója volt Paul Holmes, Maxim Behar, az ICCO elnöke. A PR Akadémia a public relations szakemberek olyan nyári összejövetelként működött, ahol a szakma aktuális kérdései, kihívásait és trendjeit kerültek bemutatásra, megvitatásra. Az Akadémia előadásaiból több tanulmánykötet is megjelent.

2018-ban indult el az #ezispr nevű kampány, amelynek célja az volt, hogy minél több ember megismerje és megértse a public relations célját, módszereit és eszköztárát. 2019-ben merül fel a Digitális Tagozat létrehozásának ötlete, de csak 2020. márciusában került sor a Tagozat alakuló ülésére Soós Eszter vezetésével. A Tagozat lett felelős az MPRSZ digitális stratégiájának kidolgozásért és megvalósításáért is.

2019. novemberében Sztaniszláv Andrást választják az MPRSZ elnökének, aki korábban a nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnök volt. Elnöksége alatt ünnepli a Szövetség alapításának 30. évfordulóját, amelyhez kapcsolódóan megvalósult a PR Trendriport  Bánhegyi Zsófia, a PR Excellence Hungary Award Szányi Gabriella és a PR Múzeum Szőke Katalin szakmai vezetésével.

Összeállította. Dr. Szondi György