Vélemény - Dr. Szondi György PR oktató

Szondi György: A ló másik oldala 

Természetesen fontos a kontextus és a közeg: kinek szól az adott üzenet vagy kommunikáció, ki fogja értelmezni vagy esetleg félreérteni. Azzal egyetértek, hogy amelyik szónak van magyar nyelvű megfelelője, és ha az tényleg lefedi az eredeti jelentést, akkor lehetőleg azt használjuk. Sokszor azonban a magyar fordítás nem adja vissza az eredeti jelentéstartalmakat.

Európában a public relations szakma bölcsője Nagy-Britannia. Nem hiába itt található a legrégebben működő PR szövetség, vagy a legtöbb PR képzés is, nem beszélve a jelentős szakirodalomról. Mivel jómagam is Nagy-Britanniában tanultam és dolgoztam több mint 15 éven keresztül, számomra sokkal egyszerűbb az angol kifejezések használata, és nem látok kivetnivalót abban, hogy egyre inkább elterjednek az eredeti angol szakkifejezések, szavak. Ezeket főleg szóban használjuk, írásban jobban odafigyelünk a magyar megfelelőjének használatára, már ha létezik ilyen.

Míg a szocializmusban nem volt kívánatos angol szavakat használni, sőt egyenesen irtották ezeket, mára talán a ló másik oldalára estünk át, hiszen az angol szavak használata tovább növekszik. Sok kínszenvedést, sőt néha konfliktust is okozott a „public relations”  magyarosítása is, amit már az 1970-es években megpróbáltak, majd az 1990-es években új lendületet kapott. Érdekes megjegyezni, hogy a marketing szó minden további nélkül meghonosodott, annak magyarosítására nem tettek erőfeszítéseket.

Természetesen fontos a kontextus és a közeg: kinek szól az adott üzenet vagy kommunikáció, ki fogja értelmezni vagy esetleg félreérteni. Nem mindegy, hogy a szakemberek egymás közötti kommunikációjáról beszélünk, vagy pedig a különböző célcsoportokhoz szólunk, akár a fogyasztókhoz vagy a média munkatársaihoz. Természetesen ilyenkor nagyon is helyénvaló, ha minél kevesebb szakzsargont vagy angol nyelvű szót használunk. Azzal egyetértek, hogy amelyik szónak van magyar nyelvű megfelelője, és ha az tényleg lefedi az eredeti jelentést, akkor lehetőleg azt használjuk.

Sokszor azonban a magyar fordítás nem adja vissza azokat a jelentéstartalmakat vagy nüánszokat, amiket egy angol szó magában foglal. Gondoljunk például az issue szóra. Erőltetettnek érzem néha a magyarosítást, mint például a stakeholder, („érdekgazda”) szó esetében is. A „cél” szónak viszont legalább hat fordítása létezik az angol nyelvben, és ezek között az angolok különbséget tesznek, más-más kontextusban használják. De gondolhatunk a rengeteg angol nyelvű szlogenre is, amit a cégek meg sem próbálnak magyarosítani, vagy a magyar fordítása nagyon erőltetett lenne.

A PR szakos egyetemi hallgatóimnak mindig elmondom a kulcskifejezések angol megfelelőjét is, noha azt tapasztalom, hogy az angol nyelvű filmeken, videókon, videojátékokon felnőtt generációt egyáltalán nem zavarja a sok angol nyelvű szakszó, sőt ők maguk is rendszeresen használják ezeket. Amit viszont nagyon nem tartok helyesnek, az az, amikor angol mozaikszavakat magyarul ejtenek ki, mint például a CSR-t egyre gyakrabban ejtik „csé-er”-nek.

(A szerző egyetemi docens, PR oktató)